background

cimbalom


  • Miért épp cimbalmozni érdemes megtanulni?

    • Mert a cimbalom magyar hangszer, 2016. óta hivatalosan is elismert hungarikum. • Mert a hangja gyönyörű és egyedi.
    • Mert különböző verőkkel és ütésmódokkal hihetetlenül változatos hangszíneket lehet a hangszerből előcsalogatni.
    • Mert a lefelé irányuló ütések gyakorlása során természetes mozgás kialakítására és finomítására törekszünk.
    • Mert a zenélés öröme szabaddá tesz, az aktívan és elmélyülten végzett tevékenység elősegíti a flow-élmény létrejöttét.
    • Mert a zenetanulás során a jobb és bal agyféltekék összehangolt működése is fejlődik.
    • Mert akár szólóhangszeren, akár cimbalomduóban, akár zongorakísérettel, vagy éppen más hangszerekkel együtt kamarazenélve ismerkedhetünk meg a zeneirodalom gyöngyszemeivel: a reneszánsz zenétől kezdve a barokkon és bécsi klasszikuson át, a romantikuson keresztül a kortárs művekig, a népzenei feldolgozásoktól a prelúdiumokon át a ragtime-ig.
    Gyere, és próbáld ki!

    Itt lehet meghallgatni a cimbalom hangját:

    • szólóban - Silvius Leopold Weiss: Passacaglia (Szeverényi Ilona)


    • cimbalomduóban - Sári József: Négy invokáció III. Palindrom No. 2. (Szeverényi Ilona – Vékony Ildikó)


    • zongorakísérettel - Domenico Scarlatti: g-moll szonáta K. 450 (Rácz Aladár, zongorán kíséri: Rácz-Barblan Yvonne)

    • Részlet egy tévéműsorból: Domenico Scarlatti: É-dúr szonáta (Szeverényi Ilona és Vékony Ildikó – cimbalom).

    A hangszer trapéz alakú, húrjai fémből készülnek, melyeket verővel szólaltatnak meg.
    A cimbalom görög eredetű szó, ma a négy lábon álló, pedálos változatot értjük alatta (ún. nagycimbalom). Őse a perzsa santur, Európában a XIV. században tűnik elő, később mint divatos női hangszer ismeretes. Tirolban, Svájcban népi hangszerként használatos, s igen népszerű manapság az ukránoknál, a románoknál és a délszláv népeknél is.
    Az első nagycimbalmot Schunda Vencel József készítette 1870 körül, s több mint tízezer cimbalmot épített a XX. század elejéig. Ma a világon a Bohák Lajos és fia által továbbfejlesztett, igen korszerű felépítésű hangszert használják. A budapesti Nemzeti Zenedében 1890-ben indult a cimbalom tanszak, Allaga Géza irányításával, aki ekkor írta meg első cimbalomiskoláját. 1938-tól Rácz Aladár tanította a Zeneakadémián, s ő átalakított verőkkel és átépített cimbalmával igazi koncerthangszerré nemesítette az instrumentumot (Igor Sztravinszkij több kompozíciójában is főszerepet szánt a hangszernek, Rácz Aladár játékától elbűvölten).
    Az utat folytatta Gerencsér Ferenc (1923-1989) cimbalomművész, aki a Zeneakadémián Rácz Aladár, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és Járdányi Pál növendéke volt. 1954-től folyamatosan koncertezett és tanított, s találmányaival fejlesztette a cimbalom technikai lehetőségeit.